Kedves Ltogat!

Az oldal fejleszts alatt! Rendelseivel kapcsolatban rdekldjn telefonon. Kijelentem, hogy elmltam 18. ves!
Igen
Nem

Borvidkek - Eger

Eger

Eger

ellemzés:
  Az egri borvidék Észak-Magyarországon, a Bükk hegységtl dél-nyugatra, Budapesttl mintegy százhúsz kilométerre található. Az 1997. évi bortörvény értelmében két részre osztották: egri és debri körzetekre. Az egri körzetben inkább a vörösbor, míg a debriben inkább a fehérbortermelés dominál, így elmondható, hogy a térségben mindkett jelents. A borvidék szlterm területe jelenleg 4395 hektár, amelybl 3680 hektáron termesztenek borszlt. A középkorban kialakított, riolittufába vájt pincék egész rendszere található itt, amelyek összhossza egykoron meghaladta a száznegyven kilométert.

Éghajlat:
A vidék az országos átlagnál hvösebb és szárazabb. A kontinentális éghajlatra jellemz változékonyság itt mérsékeltebb, köszönheten a Bükk hegyvonulatainak, melyek a területtl északra emelkednek ki. A legtöbb napsütés nyár végén és az sz els felében jellemz, a napos órák száma meghaladja a 2200-at, a tenyészidszak h összege a 3400-3600 °C-t is. Lávakzet, riolittufa, mészk, barna erdtalajok és barnaföldek jellemzik a borvidék termtalaját.

Szlfajták/borok:
A jellemz szlfajták közül az élre kívánkozik a Kékfrankos (ezt termelik a legnagyobb mennyiségben a vidéken, 849 hektáron), a Kékoportó (293 hektár) és a Zweigelt (317 hektár), a fehér szlk közül pedig kiemelend a Leányka (543 hektár) és a Rizlingszilváni (330 hektár), nem sokkal marad el mögöttük az Olaszrizling (177 hektár) és az Ottonel Muskotály (204 hektár). Vörösborai közül méltán világhír az Egri Bikavér, mely Magyarországon elsként lett védett eredet bor. De a vidéknek nem ez az egyetlen kiváló vörösbora, a Kékfrankos, a Kékoportó, a Merlot, a Medina vagy a Zweigelt mind-mind kivalló minségben terem az egri borvidéken. És természetesen ki kell emelni a Pinot Noir-t, amely a burgundiaihoz nagymértékben hasonló klímának köszönheten második otthonára lelt itt. A fehérborok közül a Debri Hárslevel, az Egri Leányka és Verpeléti Olaszrizling vívott ki magának elismerést. Kiemelked évjáratok a közelmúltban: 1988, 1993, 1995, 1997, 1999, 2000, 2002

Települések/ Látnivalók:
Az egri borvidék pincerendszerének sokfélesége országszerte egyedülálló. A Szépasszony völgye pincéinek hangulatával szintén érdemes megismerkedni. Borászati ünnepek: Az Egri Bikavér ünnepe: Szent Donát napja Egri Szüreti napok szeptember elejétl október végéig: szüreti felvonulás, szüreti vigadalom, borárverés Egri szlpásztorok ünnepe, Advent els vasárnapján Borszentelés, Szent János napján December 27-28.: Egri Borszalon Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felstárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya. Debri körzet: Aldebr, Feldebr, Tófalu, Verpelét.

Történelem:
A vidék (és a megye) központja, Eger már a X. században lakott terület volt, Szent István itt alapította az els püspökségek egyikét. A külföldi szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szlfajtákat is, így közvetve nekik köszönhetjük, hogy a régió nemcsak hazánkban lett nevezetes. Az 1241-42-es tatárjárást a lakosság nagy része nem élte túl. A IV. Béla király által letelepített vallonok honosították meg a hordó használatát, korábban ugyanis a bor tárolására brbl készült zsákokat használtak.
Az Eger környéki dombokat a XIII.XIV. században szlvel telepítették be, s a megteleped ciszterciek innen fedezték borszükségletüket. A szlmvelés kezdeményezése és fejlesztése az egyház központi, irányító hatásának tulajdonítható, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke volt a bor, csakúgy, mint napjainkban. Királyi rendelet alapján a bortermésbl tizedet (dézsmát) kellett adni az egyháznak és a világi intézményeknek. Az els pincéket is a dézsma tárolására építették. A héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját a törökök ell menekül rácok hozták magukkal, akárcsak a Kadarka fajtát.
Több évtizedes sikertelen ostrom után a törökök elfoglalták az egri várat 1596-ban, és kilencvenegy évig a birtokukban is tartották. A szltermesztés azonban megmaradt, hiszen . ugyan a törökök nem nagyon fogyasztottak bort . komoly bevételt jelentett számukra a borkereskedelem. 1687-ben visszafoglalták a várat, így a város és környékének gyors ütem benépesedése során pár évtized alatt kialakult a szl monokultúra.
  A filoxéra Egerben 1886-ban jelent meg, és szinte teljesen kiirtotta a szl tkéket, ezt követen az újratelepítések során új fajták is bekerültek a borvidékre. További érdekesség, hogy a Kis-Eged hegy oldalából került el a Vitis hungarica levelének harminc millió éves kövülete. A 20. században helyreállították a szlskerteket, sok új fajtát honosítottak meg itt. Majd a két világháború közötti borválság idején megint csökkent a termterület. Késbb a kényszer kollektivizálás és az ötvenes évek rossz gazdaságpolitikája miatt egyre romlott a helyzet. A 70-es években némi színvonal emelkedés történt az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát létrejöttével. Késbb néhány terület háztáji mvelésbe került, ami szintén a minség javára szolgált. E gazdaságok váltak a rendszerváltás után kialakuló kis és közepes méret magángazdaságok alapjaivá. A korábbi nagyüzemeket is gazdasági társaságokká alakították. 1995-ben pedig létrejött a borvidék hegyközségeit képvisel Hegyközségi tanács. Két évvel késbb fogadták el az Egri Bikavér Szabályzatot és mködtetik a Borminsít Bizottságot, mi több meghatározzák a legalacsonyabb felvásárlási és értékesítési árat. Munkájuknak és a helyi gazdaságok, gazdák igyekezetének köszönheten mára az Egri Borvidék csillaga ismét felfelé ível.

Forrás: Wikipédia