Kedves Ltogat!

Az oldal fejleszts alatt! Rendelseivel kapcsolatban rdekldjn telefonon. Kijelentem, hogy elmltam 18. ves!
Igen
Nem

Borvidkek - Bkscsaba

Bkscsaba

Bkscsaba

Jellemzés: Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba. A Tiszántúl déli részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körö-Maros közén, a Ketts-Körös folyótól 8 km-re délnyugatra fekszik. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthet. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 14. legnépesebb városa. Átlagos tengerszint feletti magassága 85–90 méter. Alacsonyabb pontjai Jamina, az északnyugati városrész és a déli végek. Magasabb a belváros, a keleti részeken található „hát” elnevezés részei A város nagyjából elnyújtott négyszög alakot vesz fel, ami a déli oldalon kicsit homorú, a délkeleti részen a Lencsési-lakótelep miatt eléggé kinyúlik.

Éghajlat: az északi mérsékelt övben, azon belül is a kontinentális éghajlati zónában fekszik, viszonylag hideg téllel és meleg nyárral, átlagosnak mondható csapadékviszonyokkal. Itt már elég ers a kontinentális hatás, mivel a város távol fekszik a tengerektl és a medencejelleg is csak ersíti ezt a sajátosságot. Az évi középhmérséklet +11 fok körül alakul, ezzel egyike az ország legmelegebb tájainak. A januári középhmérséklet −1,6 °C, míg a legmelegebb július hónapban +22,6 fokot mutatnak a hmérk. Az ország nagy részében északnyugati, északi a leggyakoribb szélirány, de a Tiszántúlon, így Békéscsabán is az északkeleti irány a leggyakoribb.

Látnivalók/települések:

  • Árpád Gyógy-és Strandfürd, épült 1922-ben, felújítva 2003-ban.
  • Békés Megyei Jókai Színház, az Alföld els állandó kszínháza. Épült 1877–79 között, átépítve 1913-ban.
  • Evangélikus kistemplom, épült barokk stílusban, 1743-ban.
  • Evangélikus nagytemplom, Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus temploma, copf és empire elemek díszítik.
  • Jézus Szíve katolikus templom, épült 1992–93-ban.
  • Kossuth-szobor, a város polgárai 1905-ben emeltették, tervezte Horvay János.
  • Munkácsy Mihály Múzeum, gyermekkorában itt élt és alkotott Munkácsy Mihály munkásságát megörökít, szépen felújított intézmény.
  • Szoborsétány, az Élvíz-csatorna mellett, a mellszobrokban mutatja be a város nagyjait, illetve a hozzá kötd személyeket.
  • Egykori neológ zsinagóga épülete – Bútoráruház, Lázár u. 2. 1893-ban épült.
  • Egykori ortodox zsinagóga épülete – Üzlet, Luther u. 14. 1894-ben épült.
  • Városháza (romantikus, tervezte Sztraka Ern, a homlokzat Ybl Miklós tervei alapján, épült 1873-ban).
  • Református templom.
  • Gerlai Wenckeim-kastély, épült romantikus stílusban, az 1860-as években fejezték be. Jelenleg vevre vár.

A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre keleti irányban húzódik.

Történelme: A környék az skor óta lakott, a kés bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld els kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A régészek szerint Csaba legkésbben a 13. század els felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy eltte ne lett volna lakott vidék. 1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel késbb azonban nevét már az adófizet városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckner János Györgynek köszönhet, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye jelentékeny részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: dönten evangélikus szlovák parasztokat telepített le. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig tartott. A város ma is a magyarországi szlovákok egyik kulturális központja. 1777-ben az Élvíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása mind a mezgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejldés jelents lépését jelentette. 1840-ben Csaba mezvárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a 22 000 ft. Ettl függetlenül még mindig egy nagyra ntt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival. Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították. A kibontakozó szocializmus idején a várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették a tervgazdálkodás keretében. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerrl 65 ezerre emelkedett. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, sok termelüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább. A város a 2000-es évekre már túljutott a mélyponton. Új beruházók is érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely Magyarország legnagyobb ilyen jelleg létesítménye 80 000 m² bruttó alapterülettel.Felújították a strandfürdt, megépült az elkerülút, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé, és átadták a repülteret. 

 

Felhasznált forrás: Wikipédia