Kedves Ltogat!

Az oldal fejleszts alatt! Rendelseivel kapcsolatban rdekldjn telefonon. Kijelentem, hogy elmltam 18. ves!
Igen
Nem

Borvidkek - Tokaj

Tokaj

Tokaj

A Tokaj-hegyaljai borvidék vagy Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (röviden Hegyalja, Tokaj-Hegyalja vagy Tokaji borvidék) a világ els zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára.

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok rzje.

A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában.

A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kzeten testes, ers savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkez borok készíthetk. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakter boroknak kedvez, ezen dlk alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes rothadást elidéz Botrytis cinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemz, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termhely, a különleges mikroklíma, a környez folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelel szlfajta (furmint, hárslevel, muskotály, zéta, kövérszl, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évrl évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a Botrytis cinerea-val ellentétben) a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul el. Ez a gomba a tokaji borok minségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztet íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe és viszonylag magas, 14 térfogatszázalék körüli alkoholtartalom.

A Tokaj-Hegyalja elnevezés Tokaj városáról és az eredetileg csak Hegyalja nev környez vidékrl kapta a nevét. A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták. A térség latin Districtus Submontaneus, azaz „Hegyaljai Kerület” neve késbb közigazgatási beosztásként is feltnt. Tokaj várát a 16-17. században Európa-szerte ismerték, ezért a külföldi borkereskedk a „tokaji bort” keresték az egész Hegyalján, és a vidék Európa-szerte mint „Tokaj hegyvidéke” (latinul Montium vitiferorum Tokaiensis, németül Tokayer Gebürg, Tokajer Wein-Gebürg) néven vált ismertté. Ez lassanként a magyarországi szóhasználatban is polgárjogot kapott, és a területet a 18. századtól kezdve Tokaj-Hegyaljának kezdték nevezni, a hivatalos Hegyalja név mellett. Ez utóbbit csak a 20. század elejétl váltotta fel hivatalosan is a Tokaj-Hegyalja név.

Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „él” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érleldnek. A legjobb minség tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik.

A Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területrl származó szlt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Hogy Tokaj környékének (Hegyalja) déli lejtit kik ültették be szlvel elször, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet.

Annyi azonban bizonyos, hogy már a Honfoglalás eltt is volt itt szlmvelés.

A Tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be olasz szlmveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. k, az olasz vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre fekv hazájuk jeles szlfajtáit, s a fejlettebb kultúrájukat.

Bizonyított az is, hogy a legjelesebb hegyaljai szlfajta a Furmint is latin, illetve olasz eredet. ("mea nec Falernae temperant vites, neque Formiani pocula colles" [Horatius].)

A tokaji bor kitnségét a Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvés hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szlfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elüt volt.

Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szlfajtáinkra, st az idegenbl a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született.

Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit máladék talaja a szl zamat anyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelel anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyaráztk a hegyaljai szl nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát.

Valószínleg azonban, hogy mindkett együtthatásának köszönhet, vagyis mindkett nélkülözhetetlen:

  • A trachyt kzetekbl képzdött talajféleségek a növényi tápanyagokon kívül elnyös fizikai tulajdonságukkal szolgálják a szlkultúrát, nagyfokú helnyel képességüknél fogva nemcsak hamarabb melegszenek fel, mint más talajok, hanem a szl érési idszakában naplemente után is sokáig megtartják a meleget.
  • Az éghajlat sajátossága fleg érés tekintetében érvényesül; Forró nyár, szép egyenletes sz, a nappal gyakori kánikulaszer hség, s késbb - októberben a deres hajnalokat követ verfényes nappalok, s fleg, ha mindez kell eszésekkel váltakozik; beáll az aszúképzdés, a hegyaljai szlérés koronája.

Az aszú a "tokaji bor koronája", mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.

A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését Sepsi László Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd késbb bényei (Erdbénye) prédikátor találta föl, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szljének termésébl készítette az els nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnjét.

E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc följegyzése ersíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett följegyzésben a történelmi adat forrásául.

Amikor XIV. Lajos Pompadour-t megkínálta tokaji borral, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinum regnum, rex vinorum”, azaz „királyok bora, borok királya”. Legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak XVII. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú.

Híres pincészetek

  • Disznók Szlbirtok (Mezzombor)
  • Patricius Borház (Bodrogkisfalud)
  • Béres Szlbirtok (Erdbénye)
  • Dobogó Pincészet (Tokaj)
  • Tokaj Nobilis (Bodrogkeresztúr)
  • Dereszla Pincészet (Bodrogkeresztúr)
  • Tokaj Pendits (Abaújszántó)
  • Royal-Tokaji (Mád)
  • Bodvin (Mád)
  • Samuel Tinon családi pincészete (Olaszliszka)
  • Gróf Degenfeld Pincészet (Tarcal)
  • Götz Pincészet (Hercegkút)
  • Ungvári Pince (Sátoraljaújhely)
  • Rákóczi Pince (Sárospatak)
  • Kporosi és Gomboshegyi pincesor (Hercegkút)
  • Tokaj Kereskedház ZRt. (Tolcsva)
  • Sajgó Családi Pincészet (Tolcsva)
  • Tokaj Oremus (Tolcsva)
  • Bene Pincészet (Tokaj)
  • Kun Lajos pincészete (Sárospatak)

Forrás: Wikipédia a szabad enciklopédia