Kedves Ltogat!

Az oldal fejleszts alatt! Rendelseivel kapcsolatban rdekldjn telefonon. Kijelentem, hogy elmltam 18. ves!
Igen
Nem

Borvidkek - Bks

Bks

Bks

Jellemzés: Békés város Magyarország délkeleti, a Dél-alföldi régió keleti Békés megye középs részén fekszik. Békéscsabától mint egy 10 km-re helyezkedik el. Környéke teljesen sík, a természetes szintkülönbség 1-2 méter. Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter. Békés természetföldrajzi besorolásban a Körös-Maros Közén[Körös-Maros Köze] fekv Békés - Csongrádi sík kistájon fekszik. A Tisza, Maros, Háromas-Körös, Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott, a folyók által kialakított, tökéletes síksággá feltöltött táj sokáig érintetlen vízi világ volt, mára a területet teljesen lecsapolták.

Éghajlat: Az északi mérsékelt övben, azon belül is a kontinentális éghajlati zónában fekszik, viszonylag hideg téllel és meleg nyárral. Az évi középhmérséklet: 10,2 - 10,4 °C, ezzel egyike az ország legmelegebb tájainak, amelyet a mezgazdaság ki is használ. A hazánkra jellemz északnyugati, északi széliránnyal ellentétben a Tiszántúlon, így Békésen is az északkeleti irány a leggyakoribb, amely részben betudható a Duklai-hágó, illetve az Erdélyi szigethegység hatásának.

Látnivalók/települések: Békés megye egyik legrégebbi gyógyfürdjének vizét már 1943-ban hivatalosan is gyógyvízzé minsítették. Az alkálihidrogén-karbonátos és jódtartalmú hévíz kiválóan alkalmas mozgásszervi, reumatológiai, bizonyos ngyógyászati bántalmak gyógyítására, illetve baleseti sérülések utókezelésére. A fürd területén a fürdkúrán túl számos egyéb gyógyászati kezelést vehetnek igénybe a gyógyulni vágyók, mint a csoportos és egyéni gyógytorna, ingeráram, inhalálás, kádfürd, különféle masszázsok, víz alatti sugármasszázs, infravörös- ultraibolya kezelés. Az udvari medencéket teljesen visszahódította a természet. A lakossági oldalról igény mutatkozott egy új, korszer fürdkomplexumra, számos békési kénytelen környékbeli településre ingázni, hogy a gyógyulás és szabadideje eltöltését a fürdzés szeretetének áldozza. Emellett folyó parti városként (Ketts-Körös) nem elhanyagolható szempont lenne a fiatalabb korosztály alapszint úszás oktatását helyben megoldani. A új Békési Termálfürdt 2009 decemberében adták át. A békéscsabai nagyvárosi település-együttes küls övéhez tartozik, közeli szomszédjai északon Bélmegyer, keleten Tarhos és Doboz, délen Gerla, Békéscsaba, nyugaton Murony és Mezberény.

Történelem: A régészeti kutatások szerint a település mai területe lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben. Békés város nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, ekkor a területet szétszórt avar és bolgár telepesek népesítették be. Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. A tatár pusztítást követen lakói 1295-ben tértek vissza, hanyatlása is ekkor kezddött, mivel várát nem állították helyre, de még, mint megyei székhelyet említik. A gyulai várat is Maróthy János építtette 1403-1405 között, mely egyúttal az uradalom központja lett; Békés ezzel elvesztette addigi centrális szerepét, a gyulai uradalom fennhatósága alá került. A megmaradt népesség jóformán nomád életet élt. A 17. sz. második felében elkezddött a török kizése az országból, Békés számára újra nehéz idk következtek, hiszen hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyeget császári hadak rabolták ki. A XVIII-XIX. század gazdálkodására jellemz a rétgazdálkodás, az extenzív állattartás és a halászat. Harruckern Ferenc 1775-ben bekövetkezett halálát követen örökösödés révén Békés és környéke 1798-ban a Wenckheim grófok kezébe került. A XX. század elején megindult a polgárosodás, bizonyítéka, hogy több új, meghatározó épületekkel gyarapodott a település, 1903-ban megépült a gimnázium, 1904-ben a mai városháza. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített. 969-ben a nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a városi címet is visszakapta. A városi jogállás megszerzését követen iparosítási kísérletek történtek, hogy a település minél több lakosnak megélhetést tudjon nyújtani, de ezek a kezdeményezések a rendszerváltás idején többnyire életképtelennek bizonyultak. Az elmúlt évtizedben valódi városi arculatot nyert, de alapveten megrizte kisvárosi hangulatát, amelyet a valódi iparosodás elmaradásának köszönhet.

 

Felhasznált forrás: Wikipédia