Kedves Ltogat!

Az oldal fejleszts alatt! Rendelseivel kapcsolatban rdekldjn telefonon. Kijelentem, hogy elmltam 18. ves!
Igen
Nem

Borvidkek - Olaszorszg

Olaszorszg

Olaszorszg

Jellemzés: Olaszország a Földközi tenger középs medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennin-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián és Szardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböz beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger (keletrl), a Tirrén-tenger (nyugatról), a Jón-tenger (délrl) és a Ligur-tenger (észak nyugatról). Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fvárosa, Róma, történelmi világváros, mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsje. Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán pápai állam és San Marino, a világ legrégibb köztársasága.

Éghajlat:

  • Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
  • Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hmérséklet, bséges a csapadék.
  • Az Appeninek bels, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzen hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
  • A Pó-síkságon száraz kontinentális id uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
  • Az Adria partján közepes csapadék, ers ÉK-i szél (bóra) jellemz.
  • A Liguri- és Tirrén-tenger partján enyhe az éghajlat a hegyek miatt.

Borvidékek:

  • Emilia Romagna
  • Piemonte
  • Szicília
  • Trentino-A.Adigle
  • Veneto
  • Friuli
  • Puglia
  • Toszkána
  • Umbria

 

Történelem: Olaszország területe már az i. e. 1. évezredben lakott volt, a félsziget északi részét az etruszk nép uralta, a görög telepesek pedig az Appennini-félsziget déli részét hódították meg. Rómát i. e. 753-ban alapították az etruszkok. Róma államformája i- e. 509-ig királyság, utána köztársaság volt, majd császárság lett. A császárság korában a Római Birodalom területe folyamatosan növekedett. A korai középkorban Itália különböz fejedelemségekrebomlott, majd független városállamok alakultak ki. A félsziget déli része elször Bizánc, késbb az arabok, majd a normannok uralma alá került. A félsziget északi része a Német-római Császárság része lett. A középkor derekán már a francia királyok is versengtek a területért. Ekkor terjesztette ki világi hatalmát a római pápa is Közép-Itália jelents részére. Ekkor lett nagyhatalom Velence. A 19. században megersödött az egységes Olaszország megteremtését célzó mozgalom. Az egyesítést sem a Habsburg Birodalom, sem a Pápai Állam nem támogatta. A háború befejezése után az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársasági államforma megalakításáról. A II. világháború utáni párizsi békeszerzdés értelmében az ország elvesztette Isztriát és az Adriai-tenger keleti partján birtokolt kisebb területeket. Az 1960-as és 70-es években felgyorsult az ország fejldése. Az 1948. január elsején életbe lépett alkotmány alapján Olaszország parlamentáris demokratikus köztársaság.

 

Felhasznált forrás: Wikipédia, Bortársaság