Kedves Ltogat!

Az oldal fejleszts alatt! Rendelseivel kapcsolatban rdekldjn telefonon. Kijelentem, hogy elmltam 18. ves!
Igen
Nem

Borvidkek - Erdly

Erdly

Erdly

Jellemzés: Arad-Hegyalja a Kárpát-medence egyik legsibb borvidéke. Magyar vonatkozásban már a Szent István-i idkbl ismert, borait az erdélyi részek közül elsként említik a történelmi feljegyzések, közvetlenül a szerémi borok után. Arad-Hegyalja a Zarándi-hegységhez tartozó Hegyes-Drócsa nyugati részén fekszik, mely Aradtól 26-30 km-re hirtelen lejt az aradi síkság felé. Legmagasabb csúcsa a Hegyes (796 m).

 

Éghajlat: A terület kontinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterán hatások is érvényesülnek. Az évi középhmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. A csapadék eloszlása is a domborzatnak megfelelen alakul: a hegységekben 700–1200 mm, a dombvidéken és medencékben 500–800 mm, a síkságon 500–600 mm.

 

Látnivalók/települések: A jelenkori Erdély legnagyobb városa Kolozsvár, egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában. Két színházával, két operájával, tizenegy felsfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Nagyvárad a Partium legnagyobb városa, belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai fontossággal bír. Temesvár a Bánság központja, Belvárosának kiemelt turisztikai látványosság a Szent György római katolikos székesegyház, a mellette található Szentháromság szobor, a piarista gimnázium vagy a Hunyadi-várkastély. Marosvásárhely a történelmi Székelyföld "fvárosa", magyar lakosság tekintetében megelzi Kolozsvárt. A belváros északi részén található a középkori vár, a vártemplom valamint Keresztel Szent János Plébánia.

 

Szlfajták/borok: A borvidék két nagy egységbl, Ménes-Hegyaljából és Magyarád-Hegyaljából áll. Míg a ménesi részen leginkább kékszlt, addig Kovászitól északra elssorban, Galsától Borosjenig pedig kizárólag fehérszlt termesztenek.
Ménes-Hegyalja a Kárpát-medence legészakibb pontja, ahol még érezhet az adriai éghajlat hatása. A vidék büszkeségei a vörösborok, ezen belül is a kadarka. Sehol másutt magyar borvidéken nem készítenek belle vörös aszút, csak itt, amit a meredek déli lejtk, a sr tkeállomány, a ménesi karikás metszés és az igen kési szüret tesz lehetvé. Tartalmas vörösek készülnek még továbbá merlot-ból, cabernet sauvignon-ból, cabernet franc-ból és pinot noir-ból.
Magyarád-Hegyalja a fehérborok vidéke. Leghíresebb, shonos fajtája a magyarádi mustos, mely üde, citrusos borokat ad. További kedvelt fehérszl fajták a bakator, az olaszrizling, a Muscat Ottonel, a piros tramini és a királyleányka.

 

Történelem: Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthet önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Bels-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Küls-Erdélynek is nevezhet. Szkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Bels-Erdély ennek a nagyobb területnek a középs-keleti („Király hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Bels-Erdély keleti felén található a Székelyföldtörténelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül.

 

Felhasznált forrás: Wikipédia