Kedves Ltogat!

Az oldal fejleszts alatt! Rendelseivel kapcsolatban rdekldjn telefonon. Kijelentem, hogy elmltam 18. ves!
Igen
Nem

Borvidkek - Chile

Chile

Chile

Jellemzés: Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak-déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletrl Bolívia, keletrl Argentína, délrl pedig a Drake-átjáró határolja. Északon a Atacama-sivatag ásványokban gazdag, fleg rézben és foszvátban. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezgazdasági termelés. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak-déli irányú kiterjedést számítva Chile a legnagyobb ország a földön.

Éghajlat: Az ország nagy észak-déli kiterjedésébl következen az idjárás változatos, nehéz általánosságban beszélni róla. Északon sivatagok vannak, délkeleten tundrák és gleccserek. A Húsvét-sziget éghajlata nedves szubtrópusi. Chile déli részén óceáni az éghajlat, a középs, srn lakott vidékeken mediterrán. Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhet meg: a nyár decembertl februárig, az sz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertl novemberig.

Borvidékek:

  • Central Valley
  • Casablanca
  • Curicó

 

Látnivalók:

  • Santiago: Cerro San Cristobal csúcsán található Szz Mária szobra. Mercado Central, Plaza de Armas, Paseo Ahumada, Palacio de la Moneda, Museo de Santiago, Palacio de Bellas Artes.
  • Vina del Mar: tengerparti üdülhely, Nemzeti Botanikus Kert.
  • La Serena
  • Notre Chico

Történelem: A 15. század közepén a mai Chile északi és középs része az Ikna Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az els európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián slakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szervezdött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fvárost, Santiagót 1541-ben. Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dlt el, a függetlenség hívei javára. A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat rzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok és a katolikus egyház uralkodtak, de parlamentáris külsségek között. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879-1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötk és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt. A 20. században különböz színezet polgári és katonai kormányok váltották egymást. Ers baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom mködött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970-1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erkkel koalícióban. Sokféle marxista jelleg intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, fleg amerikai tkével mködött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erk bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben. Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti idszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerülek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Id múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai. Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.

 

Felhasznált forrás: Wikipédia