Kedves Ltogat!

Az oldal fejleszts alatt! Rendelseivel kapcsolatban rdekldjn telefonon. Kijelentem, hogy elmltam 18. ves!
Igen
Nem

Borvidkek - Zala

Zala

Zala

A Balaton és a Kis-Balaton partvidékén, Zala megye tájain mintegy 2200 hektáron terül el a Balaton-melléke borvidék. A homokos-agyagos üledékes altalajra rakódott löszön kialakult barna föld, barna erdtalajok szolgálnak otthonul a szlültetvényeknek. Kiegyenlített éghajlati viszonyok, kis hingadozás segítik a termelést. Évente körülbelül 1900 órát süt a nap, ami közepesnek számít, s a hmérséklet is elmarad az országos átlagtól. Viszont ez a legcsapadékosabb borvidékünk, s mivel az égi áldás eloszlása ideális, aszálykártól nem kell tartani errefelé. Elaprózott birtokrendszeren folyik a szltermesztés, nem ritkák a fél hektárnál kisebb terület ültetvények sem.

Szlfajták/borok:

A Mura vidéke, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Lenti környéke fehérbortermel vidék. Uralkodó fajta az Olaszrizling, mely a termterület több, mint felét foglalja el. Jellegzetes még a Rizlingszilváni, Zöldveltelini, Zala gyöngye. Régi fajták lelhelye is e vidék: egyedülálló a Csáford hegyen érlelt Pintes. Terjednek a Cserszegi fszeres, Ottonel Muskotály, Tramini fajták is. A vörösbort adó szlk 10% alatti arányban találhatók itt, s valószínleg ez az eloszlás nem is változik a közeljövben: Zweigelt, Kékfrankos, Portugieser (Kékoportó) képviseli ket. A borok korai és középérés fajtákból készülnek, gyümölcsösek, finom, intenzív savakban gazdagok.

Látnivalók:

A régi zalai pincesorokon még találkozhatunk 100 éves hagyományokat rz borospincékkel, melyeket szálfákból ácsoltak, agyaggal tapasztottak.

Települések:

Balatonmelléki körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszls, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót
Muravidéki körzet: Csörnyeföld, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk

Történelem:

Zala megye tájain már a rómaiak is elszeretettel foglalkoztak szlmveléssel. Mindazonáltal az els írásos emlék 1300-ból való, miszerint a veszprémi püspök is szívesen növelte birtokait az e vidéken található szlsökkel. A Középkortól kisnemesi birtokrendszer és gazdálkodás volt a jellemz, de fúri és királyi birtokokat is találhattunk erre. Az Esterházy család például hosszú évekig a legnagyobb termelje volt a vidéknek. A török csaták után szinte elnéptelenedett a táj, majd a 18. században ismét fellendülés kezddött, s a 19. század elején megint virágzó ültetvények jellemezték a vidéket. A filoxéra pusztítása megváltoztatta a borvidék arculatát: elindult a kisüzemi oltványtermesztés és csemegeszl ültetvényeket alakítottak ki. A II. világháború után szorult háttérbe a csemegeszl termesztés, s kezdte mai arcát mutatni a táj. Az Olaszrizling lett a vezet fajta. A Balaton-melléke borvidék nevét 1999-ben kapta, addig Zalai borvidéknek hívták.